Sokan úgy tekintenek a Facebook algoritmusára, mint egy megfejthetetlen szörnyre, ami véletlenszerűen dönt a sorsukról. Pedig valójában egy nagyon egyszerű elven működik: azt a tartalmat mutatja meg többeknek, amiről úgy látja, hogy értéket ad a felhasználóknak. A kérdés csak az, miből olvassa ezt ki.
A legfontosabb jelzés az érdemi interakció. Nem az számít, hányan görgetnek el a posztod mellett, hanem hogy hányan állnak meg, olvassák végig, kommentelnek, megosztják, elmentik. Egyetlen valódi beszélgetést indító komment többet ér, mint száz üres lájk.
Számít az is, mennyi időt töltenek a tartalmaddal (dwell time). Ha valaki megáll a videódnál és végignézi, vagy elolvassa a hosszabb szöveget, az erős pozitív jel. Ezért működnek olyan jól a videók és a Reels – megállítják a görgető ujjat.
Az eredetiség egyre többet ér. A Facebook a saját, valódi tartalmat jutalmazza, és lefelé rangsorolja a máshonnan átemelt, sokadik újraposztolt anyagokat. Ha te vagy a forrás, előnyben vagy.
És egy dolog, amit kerülj: az engagement bait, vagyis a „lájkold, ha egyetértesz” típusú, mesterségesen interakcióra kényszerítő szövegek. Az algoritmus ma már felismeri és bünteti ezeket. Írj inkább úgy, hogy tényleg legyen kedvük reagálni – ne kelljen könyörögnöd érte.
